Hajdúböszörmény város lakosai, gazdálkodói az utóbbi idők legnagyobb elöntését és vélhetőleg legtöbb kárt szenvedtek el 2010 őszén, 2011 tavaszán és nyarán. A külterületi elöntések jelentős része csak a gazdák kreatív közreműködésével szűntek meg fáradságos munka eredményeként. Ezek a beavatkozások azonban többségükben ad hoc jellegűek voltak, melyek a veszély elmúltával megszűntek, megszüntetésre kerültek.
Az elkövetkező időkben a meteorológiai előrejelzések, kutatások alapján számítanunk kell a nem megszokott, az átlagostól jelentőse eltérő időjárási viszonyok kialakulására. Vagyis hosszan tartó szárazságra, átlagon felüli csapadékokra. Mindkét időjárási helyzet jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelés eredményességét. Mindkét helyzet kezelhető, de míg a szárazság leküzdéséhez többlet vízre és csatornára van szükség új beruházások megvalósításával, addig a belvíz levezetéséhez meg van az alap csatornahálózat jelentős része. Ez felveti a kérdést, akkor miért úszott a határ. A valószínűsíthető válasz, a nem megfelelő karbantartottság és a szakmai ismeretek hiányában rejlik. Ma, ha kimegyünk a határba látjuk, hogy a művelt táblák többségének (ahol nem lett elszántva, megszüntetve a csatorna a termőföld javára) szélein csatornák, árok a földutak alatt átereszek vannak. Látjuk, hogy az árok minden részéből bokrok, fák, cserjék, sűrű gaztenger mered ránk. Ez egy természetes állapot, hiszen ha nem tartjuk karban csatornáinkat, műtárgyainkat, a természet visszaveszi azt. De a gazdálkodás igényli, hogy a földek és környezetük (betartva a természetvédelmi, környezetvédelmi és más előírásokat, azokkal összhangban) a gazdálkodás érdekeinek megfelelően legyenek kialakítva (legyenek átereszek a bejárásra, csatornák a káros vizek elvezetésére stb.). Feladatunk tehát, hogy a meglévő és még fellelhető csatornáinkat helyre kell állítani, ki kell tisztítani, a műtárgyainkat ki kell tisztítani, meg kell javítani. Ez azonban sok munkába és sok pénzbe kerül. Saját erőforrásaink (kézi-és gépi munkánk) mozgósítása mellett, segítségül hívhatjuk a Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulatot, mely új vezetéssel, megújult szemlélettel látott munkához. Erről az elképzelésről a hajdúböszörményi gazdatársadalom egy részét, a Gazdaszövetkezet tagjait már tájékoztatta az új társulati vezetés. Mi hogyan tudunk hozzájárulni a földjeinket veszélyeztető belvizek okozta károk csökkentéséhez, hogyan tudjuk megvédeni termőföldeinket, erről kívánunk beszélni Önökkel, egyéni- szövetkezeti- és részvénytársasági gazdálkodókkal.
Tisztelettel kérjük Önöket, hogy egyéni elképzeléseikkel, csoportos ötleteikkel felvértezve jöjjenek el 2012 február 15.-én 17-órakor a Polgármesteri Hivatal Báthory-termében tartandó első megbeszélésünkre.
Hajdúböszörmény város lakosai, gazdálkodói az utóbbi idők legnagyobb elöntését és vélhetőleg legtöbb kárt szenvedtek el 2010 őszén, 2011 tavaszán és nyarán. A külterületi elöntések jelentős része csak a gazdák kreatív közreműködésével szűntek meg fáradságos munka eredményeként. Ezek a beavatkozások azonban többségükben ad hoc jellegűek voltak, melyek a veszély elmúltával megszűntek, megszüntetésre kerültek.
