Városháza: késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907-ben, s a régi megyeház formai hagyományait követi. Az épületet árkádsorral díszített lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. A Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók.

Kálvin téri református templom: Böszörmény másik, monumentális református temploma, amely a 19. század végén, a késő eklektika stílusában épült. Városképi szempontból is jelentős, falai között aktív hitélet folyik.

Hajdúsági Múzeum: a Bocskai tér déli oldalán található az egykori Hajdúkerületi székház, mely a megye legrégibb középülete. Ma a múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. Az épület három szakaszban épült 1762 és 1871 között. Belépve az épületbe boltíves, árkádos, rendkívül hangulatos, a valamikori ?kocsibejárónál?, a kapualjnál állhatunk meg. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyben a népballadákból ismert egyik betyár, Angyal Bandi is raboskodott. Az ilyen típusú börtön az Alföldön igen ritka, Hajdú-Biharban pedig egyedi volt. A Múzeum impozáns díszudvara nyaranta zenei és kulturális rendezvények színtere.

Káplár Miklós emlékház: az 1853-ban épült népi műemlékben a Hortobágy és a Hajdúság festőjeként ismert művész emlékkiállítása tekinthető meg, ahol 30 festménye - melyek az eltűnő pásztoréletet, és a Hortobágy világát mutatják be - mellett számtalan dokumentum őrzi a kiemelkedő tehetségű festőművész emlékét.

 Hajdúböszörményi Tájházak: a népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes a Polgári utca egyik zugában található.
A hajdúböszörményi népi műemlékek eme központja hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek, melyeket az 1970 es években újítottak fel, hogy még napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmód és a népi építészet szerves összetartozását.

Római katolikus templom: mely az 1860-as években épült, az egykori falusi barokk templomok szerény, eklektikus utánzataként. Művészeti szempontból kiemelhetők Martinelli Antal márványszobrai, köztük az 1900-ban készült Mária szobor.

Bocskai István Gimnázium: romantikus stílusú épület, melynek helyén álló ?oskolában? már 1621-ben tanítás folyt, a debreceni Református Kollégium partikulájaként. A városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben.

 Petőfi-ház: 1911-ben épült egyemeletes, szecessziós stílusú épület, mely a város közéletének egyik fontos színtere.

Zeleméri csonkatorony:
városunk legrégibb műemléke a Zeleméren található középkori templommaradvány, mely neolit kori mesterséges halmon, késő gótikus stílusban épült, s első említése 1332-ből származik.
A templomromhoz és a környező területekhez számos monda fűződik.

Köztéri alkotások

Bocskai-szobor: az 1907-ben felavatott szoborkompozíció - Holló Barnabás alkotása- ma már a város jelképe. A kétalakos műalkotás azt a történelmi pillanatot rögzíti, amikor a nagy erdélyi fejedelem átnyújtja híres kiváltságlevelét a hajdúság egészét jelképező hajdúvitéznek. A szobortalapzat mind a négy oldalának felső peremét egy egy, Bocskai koronáját megjelenítő domborműves ábrázolás ékesíti, mely egyedülálló az országban.

 Báthory Gábor: a Hajdúsági Múzeum kapualjában karcsú oszlopon az erdélyi fejedelemnek (1589-1613) állított emléket a hálás utókor Fekete Tamás szobrászművész alkotásával. A Múzeum díszudvarán szoborparkot alakítottak ki, ahol azon személyek kaptak helyet, akik munkásságukkal, tevékenységükkel, életművükkel szorosan kapcsolódtak a hajdúsághoz, Hajdúböszörményhez. Így itt találjuk Káplár Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István, Veres Péter, Sillye Gábor, Bethlen Gábor, Bocskai István, és Király Jenő szobrát.

Táncoló hajdúk: Kiss István alkotása a táncoló hajdúkatonákat ábrázoló, hétalakos kompozíció, mely a hét hajdúvárost, Nánást, Szoboszlót, Dorogot, Böszörményt, Vámospércset, Polgárt, Hadházt szimbolizálja. Az előtérben elhelyezkedő abroncsba zárt malomkő a Hajdúkerület egységét jelképezi.

Bocskai (17.) huszárezred: Varga Éva szobrászművész 1996-ban felavatott kompozíciója, mely az 1848-49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett katonáinak emlékét őrzi.

Milleneumi emlékmű: a Bocskai István Gimnázium épülete előtt láthatjuk Győrfi Lajos szobrászművész alkotását.

1956-os forradalom emlékmű: a Losonczy Géza emlékparkban Varga Imre kompozíciója a Góliátot legyőző Dávidot testesíti meg. Az ?56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006. október 23-án avatták fel.

II. világháborús emlékmű: Varga Imre szobrászművész 1991-ben alkotta. Európa stilizált térképe fölött fájdalommal és gyásszal áthatott arcú nő áll, körülötte réztáblákon a II. világháború hajdúböszörményi áldozatainak névsora.

Millecentenáriumi emlékmű: a Szent István téren, égbeszökő oszlopon áll a csodaszarvas, Horváth Tibor alkotása, melyet 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján állították fel.

Természeti értékeink:

Böszörményben és környékén több természetvédelmi terület, helyi jelentőségű védett terület található. Ilyen többek között a Vidi-ér felső szakasza mentén található Nyárfás-lapos, Gyertyános tölgyes, a két, együttesen 36 hektár területű Gyöngyvirágos tölgyes, melyek utolsó hírmondói a területre egykor oly jellemző homoki gyöngyvirágos tölgyeseknek. A pródi gyepek és Bagota-puszta élővilága a Hortobággyal közel azonos. Említésre méltó a több értékes, a környéken máshol fel nem lelhető növényfaj élőhelye, a Disznósháti-gyep, s Partosrét?Nagynyerges, ami számos védett és fokozottan védett vízimadarunk fészkelő és táplálkozó területe, mindkettő védetté nyilvánítása folyamatban van. A Keleti-főcsatornán túl találhatók azok a szikes tavak, vízállások, melyek a törvény értelmében védelmet élveznek. Városunk határában egy 1971-es felmérés szerint 21 kunhalom található. A belvárosban is találkozhatunk a természet hírnökeivel. Ilyenek az oltalom alatt álló fasorok. A 70-es, 80-as években nyilvánították védetté a Dorogi úti hársfasort, továbbá a korábban említett II. Rákóczi Ferenc utcai és az Újvárosi utcai platánsort, melyek egykor az alföldi városok jellegzetes fasorai voltak.

 Múzeumok, kiállítóhelyek

Hajdúsági Múzeum: az egykori Hajdúkerületi székház, mely a megye legrégibb középülete, ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. Az épület három szakaszban épült 1762 és 1871 között. Belépve az épületbe boltíves, árkádos, rendkívül hangulatos, a valamikori ?kocsibejárónál?, a kapualjnál állhatunk meg. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyben a népballadákból ismert egyik betyár, Angyal Bandi is raboskodott. Az ilyen típusú börtön az Alföldön igen ritka, Hajdú-Biharban pedig egyedi volt. Az intézmény a Hajdúsági Múzeum nevet 1951-ben vette fel. A kapualjban karcsú oszlopon Báthory Gábor (1589-1613) erdélyi fejedelemnek állított emléket a hálás utókor Fekete Tamás szobrászművész alkotásával. A múzeum állandó kiállítása a Hajdúság története és néprajza címet viseli. Udvarán szoborparkot alakítottak ki, ahol azon személyek kaptak helyet, akik munkásságukkal, tevékenységükkel, életművükkel szorosan kapcsolódtak a hajdúsághoz, Hajdúböszörményhez. Így itt találjuk Káplár Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István, Veres Péter, Sillye Gábor, Bethlen Gábor, Bocskai István, és Király Jenő szobrát.

 Hajdúböszörményi Tájházak: a népi építészet emlékeit őrzi a épületegyüttes a Polgári utca egyik zugában. A hajdúböszörményi népi műemlékek eme központja hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek, melyeket az 1970-es években újítottak fel, hogy még napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmód és a népi építészet szerves összetartozását.

Görög katolikus templom toronygalériája: állandó és időszaki kiállítások

Káplár Miklós emlékház: az 1853-ban épült népi műemlékben a Hortobágy és a Hajdúság festőjeként ismert művész emlékkiállítása tekinthető meg, ahol 30 festménye - melyek az eltűnő pásztoréletet, és a Hortobágy világát mutatják be - mellett számtalan dokumentum őrzi a kiemelkedő tehetségű festőművész emlékét.

A városról további képeket megtekintheti a Galériában.