Hazánkban, az utóbbi években megnövekedett a szabadtéri tüzek száma, melynek legfőbb oka a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint az emberi felelőtlenségben keresendő. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező épületekre, erdőkre, száraz gondozatlan aljnövényzetre. Fontos, hogy a lakosság megismerje a tűzgyújtásra vonatkozó szabályokat a tűzesetek megelőzésének érdekében.

 

A következőkben az országos és helyi szabályokra szeretnénk felhívni a lakosság figyelmét.

A szabadtéri tüzek megelőzése érdekében: A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni. A termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

  1. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ.), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan. A BM OKF a fentiek egységes értelmezése és végrehajtása érdekében egységes eljárásrendet adott ki, ami az alábbiakat tartalmazza.

OTSZ. 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

OTSZ. 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

1. Külterületen irányított égetés engedélyezése:

Az engedélyezés tárgya

Minden külterületen végzett szabadtéri égetést, 2015. március 5. napját követően a terület szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Az eljárás menete

Az irányított égetés engedélyezéséhez kérelmet (Kérelem letölthető) kell benyújtani a terület szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre. Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

2. Belterületi szabadtéri égetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

„Az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a levegőtisztaság-védelem helyi szabályozásáról” szóló 9/2005. (IV.01.) Önk. rendelete.

Az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésére vonatkozó szabályok:

  • Égetni kizárólag fertőzött avar és kerti hulladékot lehet március 1-től május 15-ig, illetve szeptember 15-től november 30-ig terjedő időszakban, hétköznap 8-12, 14-18 óráig, szombaton 8-12 óráig. Vasárnap és ünnepnapokon az égetés szigorúan tilos.
  • Az avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítás útján kell kezelni.
  • A város azon ingatlanjain, ahol a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében biztosított a házhoz menő biohulladék gyűjtés, ott az ingatlantulajdonos a települési hulladék részét képező avar és kerti hulladékot köteles a közszolgáltatás igénybevételével vagy helyben történő komposztálással hasznosítani.
  • Fertőzött avar és kerti hulladékot kizárólag szélcsendes időben és csak olyan helyen szabad elégetni, ahol az égetés a személyi és vagyoni biztonságot nem veszélyezteti, és környezeti kárt nem okoz. Az égetés kizárólag személyes felügyelet mellett történhet. Veszély esetén a tűz eloltásáról az égetést végző személy köteles gondoskodni.
  • A nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot (nedves avart és nedves kerti hulladékot) égetni tilos. A tüzelést végző túlzott füst- illetve koromképződés esetén köteles a tüzet eloltani, és a levegőszennyezést megszüntetni.
  • Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, például: műanyagot, gumit, vegyszert, festékét, gyógyszermaradványt, egyéb veszélyes hulladékot.

Avarégetés helyett válasszuk a komposztálást, melynek révén szerves anyagokat juttatunk vissza a természet körforgásába, s így - műtrágya helyett - ezzel javíthatjuk kertünk talajának tápanyagtartalmát.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

Amennyiben a tűzoltóságra belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, a helyszínre kivonuló tűzoltó egységnek helyszíni ellenőrzést kell tartania és minden esetben jegyzőkönyvet kell felvennie.

Ha a helyszínen lévő tűzoltó egység megállapítja, hogy a belterületi szabadtéri égetést más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet nem engedélyezi, vagy az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, időben végzik, fel kell szólítania az égetést végző személyt, illetve az ingatlan tulajdonosát, használóját az égetés azonnali befejezésére, a tűz eloltására, és helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri.

Minden esetben – akár sor került helyszíni bírság kiszabására, akár nem – a helyszínen felvett jegyzőkönyvet a következő munkanapon meg kell küldeni a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség számára. Ha nem került sor helyszíni bírság kiszabására, a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy jogszabály engedélyezi-e az adott területen és időben a belterületi szabadtéri égetést. Amennyiben nem, megindítja az ügyféllel szemben a hatósági eljárást.

 

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 40. sora alapján 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.

 

Közterület-felügyelet