Harkány / Pozíció Magyarország térképén

Harkány / Pozíció Baranya megye térképén

 

Harkány (horvátul Harkanj) Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.

 

Története

 Harkány

Zsigmondy Vilmos bányamérmök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)

 

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven.

Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult.

A Byka család Szigetvár elestével halt ki.

Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.

A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.

1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttarrójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenn inyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott.

1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felsmerte a gyógyvíz hatását.

1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.

1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József

1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.

1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévizkútja.

1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150szer gyorsabban jut be a szervezetve, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)

1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re[1] északnyugatra lévő Terehegy községet.

1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)

A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.

 

Nevezetességek

  • Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
  • Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
  • Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
  • Katolikus templom (1906)
  • Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.

Testvértelepülés


Képek:

Harkány

Szent István szobra, Harkány
(Vanyúr István alkotása)   

 

Harkány

Millenniumi országalma, Harkány
(Faragó Miklós festőművész,
Tomiszlav Kammerer építész,
Vajda László mérnök alkotása)

Harkány

A gyógyfürdő   

Harkány

Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor:
Wass Albert szobra Harkányban