Újrónafő

Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.

Fekvése
Az északi-Hanság szélén a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. A megye egyik legfia-talabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú.
A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.

Története
A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulaj-donosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940- és 41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.
Gazdálkodásukat családonként 20-25 kh. területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt.1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.[2] A település neve ekkor lett Újrónafő.
A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtár épületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén.

Mai élete
1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóik nagy része a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gaz-daságban keresték boldogulásukat. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterülete 60 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróvárott tevékenykednek.

Nevezetességei
•    Kastély
A kórház rekonstrukció következtében megszűnt intézmény épülete magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.
•    Iskolaépület
A Biró Tibor által tervezett - egykor látványos számba ment - a régi kisalföldi pa-rasztházak stílusában megépült általános iskola.
•    Krisztinaberek kiránduló és üdülőhely
•    szélerőmű

ÚjrónafőközségGyőr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.

 

 

 

Fekvése

Az északi-Hanság szélén a RédicsetRajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. A megye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú.

A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.

 

Története

A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesiTrianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvárireformátuslelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940- és 41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.

Gazdálkodásukat családonként 20-25 kh. területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt.1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.[2] A település neve ekkor lett Újrónafő.

A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtár épületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén.

 

Mai élete

1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóik nagy része a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban keresték boldogulásukat. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterülete 60 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróvárott tevékenykednek.

 

Nevezetességei

  • Kastély

A kórház rekonstrukció következtében megszűnt intézmény épülete magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.

  • Iskolaépület

A Biró Tibor által tervezett - egykor látványos számba ment - a régi kisalföldi parasztházakstílusában megépült általános iskola.