Ügyintézés: földszint 32-es iroda tel:52/563-232
Ügyintéző: Bertalan Imre

•    Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel
•    Jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, megállapítja munkadíját.
•    Környezettanulmányt készít.
•    Közreműködés bírósági, gyámhivatali határozatok végrehajtásában.
•    Felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához.
•    A gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes hatállyal a harmadik személynél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezi el.
•    Különleges esetben szakértőt rendel ki, ment fel, megállapítja szakértői díját.
•    Dönt a gyermek védelmébe vételéről és annak megszüntetéséről. A védelembe vételt hivatalból évente, ez irányú kérelemre soron kívül felülvizsgálja.
•    Dönt a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtásáról.
•    Ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyámügyi feladatokat.
•    Ellátja az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével járó feladatokat.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
Az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után, vagy azt megelőzően –a fogamzási idő kezdetétől- személyesen bármely települési önkormányzat gyámhatóságánál, anyakönyvvezetőjénél, illetve gyámhivatalnál meg lehet tenni.
a) Méhmagzat elismeréséhez szükséges iratok:
•    Érvényes személyi igazolványok, lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
•    Az anya családi állapotára vonatkozó igazolás, melyet Polgármesteri Hivatal Okmányirodája állít ki. Amennyiben az anya családi állapota elvált - a tárgyi ügyben keletkezett jogerős ítélet, ha özvegy – úgy a halotti anyakönyvi kivonat,
•    Terhes gondozási kiskönyv, valamint a szakorvosi igazolás a gyermek fogamzásának és a szülés feltételezett időpontjáról.
b) Apai adatok nélkül anyakönyvezett (már megszületett) gyermek elismeréséhez
szükséges iratok:
•    Érvényes személyi igazolványok, lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
•    Az anya családi állapotára vonatkozó igazolás, melyet Polgármesteri Hivatal Okmányirodája állit ki. Amennyiben az anya családi állapota elvált - a tárgyi ügyben keletkezett jogerős ítélet, ha özvegy – úgy a halotti anyakönyvi kivonat, valamint közjegyzői igazolás arról, hogy az anya nem áll bejegyzett élettársi viszonyban.
•    A gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Védelembe vétel

A jegyző a jelzőrendszer tagjainak jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekvédelmi intézkedésre vonatkozó javaslat 15 napon belül történő megtételére.

A jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.

A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.
Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a jegyző a védelembe vételi eljárás megszüntetésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a jegyző a gyermeket védelembe veszi.

Irányadó jogszabályok:
-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
-    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
-    a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet
-    a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása

2009. szeptember 1. napjával új intézkedési forma került bevezetésre a védelembe vétel vonatkozásában: a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat –és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2010. augusztus 30. napjával hatályba lépett módosításával lehetővé vált a védelembe vett gyermekek után járó családi pótlék 100 %-ának természetbeni formában történő nyújtásának elrendelése.

A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, annak javaslata alapján tárgyalást tart, amelyen a jegyző dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának elrendeléséről és annak módjáról.

A pénz felhasználásáról a gyermek részére kirendelt eseti gondnok gondoskodik, aki lehet a gyermek hozzátartozója, a polgármesteri hivatal nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó ügyintézője, az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelős, a védőnő, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója.

A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, például ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök, közüzemi díjak továbbá a gyermekétkeztetés térítési díjának természetbeni biztosításáról.

A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.

A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente kell felülvizsgálni.

Irányadó jogszabályok:
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.)
Kormányrendelet

Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat –és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával 2010. augusztus 30. napjával új intézkedési forma került bevezetésre, mely alapján a jegyzői gyámhatóság dönt az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint ezen ellátás felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról.

Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma adott tanévben elérte a tizet, a jegyző végzést hoz, melyben felszólítja az iskoláztatási támogatás jogosultját, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után, elrendeli az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.

Az ötvenedik igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásról szóló értesítést követően a folyósítás felfüggesztését és a védelembe vételt kötelezően el kell rendelni.

Amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetbeni formában kell a gyermek részére nyújtani eseti gondok által.

Amennyiben a gyermek nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a felfüggesztés időtartama alatt összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét – a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva – havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani eseti gondnok által.

A jegyző az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését határozatlan időre rendeli el. A felfüggesztés szükségességét hivatalból felülvizsgálja
- 3 tanítási hónapot magába foglaló időszakonként, mely időszak első napja a közoktatási intézmény igazgatójának jelzését követő nap,
- a tanév lezárását követő 22 munkanapon belül,
- ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
- ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették,
- illetékességváltozás esetén.

A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek
- a felülvizsgálattal érintett időszakban igazolatlanul nem mulasztott, vagy
- ha a gyermek tankötelezettsége megszűnt, vagy
- ha a gyermek védelembe vételét családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztése, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt a meg kell szüntetni.

Irányadó jogszabályok:
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

Védelembe vétel felülvizsgálata

A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás
a) hivatalból indul
aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban,
ab) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére,
ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot;
b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul.

A felülvizsgálat iránti eljárás során a védelembe vétel iránti eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell:
a)    a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről,
b)    a következő felülvizsgálat határidejéről,
c)    az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével,
d)    a Gyermekvédelmi törvény alapján elrendelt újabb intézkedésekről.

Irányadó jogszabályok:
-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
-    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
-    a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet
-    a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

Ideiglenes hatályú elhelyezés  

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza
a)    a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,
b)    a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,
c)    a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,
d)    a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges,
•    a települési önkormányzat jegyzője,
•    a gyámhivatal, valamint
•    a rendőrség,
•    az ügyészség,
•    a bíróság,
•    a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága
(a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen
a)    a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,
b)    a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt.

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét.

Irányadó jogszabályok:
-    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
-    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
-    a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet
-    a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet